Minden pártnál, amely belelendül a kormányzásba, egy bizonyos idő után érdekes jelenség figyelhető meg, ugyanis egyes, jeles tisztségviselők mind feledékenyebbé válnak. Megfeledkeznek róla, hogy olyan pénzeket vesznek fel, ami nem jár nekik.
Mostanában is történt egy ilyen eset, amikor egy képviselő megfeledkezve, tudatlanul százezreket vett fel. Aztán, mikor mindez napvilágra került, és kényessé vált az ügy, megrovásban részesítették, az eltulajdonított pénzt vissza kell majd fizetnie, továbbá megbüntették százötvenezer forinttal, ő pedig erre, talán megbánásból, felajánlott még százezer forintot jótékonysági célokra. Szép dolog a jótékonykodás, de ilyen esetben is?! Csak úgy röpködnek a százezres nagyságrendű pénzösszegek. Honnét ez a rengeteg pénz ebben a szegény országban? Biztosan nem a szájától vonta el ,mint a bibliai szegény asszony az utolsó fillérjeit.
Pénzzel megbüntetni azt, akinek dögivel van belőle, teljesen értelmetlen dolog. Egyedül csak az lenne hatásos ilyen esetben, ha eltávolítanák a zsírosbödön mellől.
Az egykori munkás is a megfeledkezésének volt az áldozata .Egy félmázsás kovácsüllőt vitt ki a gyárból a hátizsákjában. A gyárkapuban azonban lefülelték és kérdőre vonták. Ő pedig ártatlan pofával mentegetődzött, már pedig őneki fogalma sem volt, hogy mi van a hátizsákjában, sőt a munkatársait szidta, mert csak azok tehettek vele ilyesmit!
És ha már egy ilyen gyári történetnél tartunk, megemlíteném, hogy milyen szigorúan jártak el, ha egy megfeledkezett munkás zsebében néhány csavart találtak. Általában kirugták az illetőt. Ilyen volt a gyári fegyelem! Na, és a mai pártfegyelem? Ebben az esetben százezrekről (mennyi csavar ára! )van szó, és egy pártnak a jó hírnevéről, és mégis elmarad a megfelelő büntetés.
Például, ha ez a csavarlopó munkás, jóvátétel- képpen egy félzsák csavarral térne vissza a vállalatához, vajon az első gondolat nem az lenne, hogy ezt is onnét lopta?!
